Történelem
A kezdetektől a francia gyarmatosításig
Laosz területére a lao törzsek időszámításunk első századaiban érkeztek. Az ekkor itt élt törzsek a kha, mao és jao törzsek khmer uralom alatt voltak. Az első ismert államot 757-ben alapították, de az ekkor alakult fejedelemségek más birodalmak, például a Khmer birodalom birtokában voltak. 1353-ban Fa Ngum* megalakította Lan Szang (Lan Xang, magyarul „a millió elefánt”) királyságát. Utódai, különösen Photisarath a buddhizmust az ország uralkodó vallásává tették. A belső viszályok által gyengített országot Sziám és Vietnam támadásai veszélyeztették. Szuligna Vongsza királynak 1637 és 1694 között ismét sikerült egységbe kovácsolnia birodalmát. 1707-ben három részre osztották a királyságot:
Ezek a területek 1778-ban vazallusi függésbe kerültek Sziámmal szemben. 1828-ban Vientián királyság fellázadt a függés ellen, ezt Sziám leverte és elfoglalta. 1883-ban Luang Prabang-ot is elfoglalta, Champassak pedig vietnami uralom alá került. 1893-ban francia védnökséget kapott, és Laosz Francia Indokína tagja lett.
*Fa Ngum Lan Szang királyság létrehozója és első uralkodója volt 1353-tól 1371-ig. Fa Ngum Souvanna Khamphong unokája volt, aki Xieng Dong Xieng Thong urlakodója, és Khun Lo leszármazottja vot. Gyermekként Angkorba vitték apjával együtt(mivel állítólag apja elcsábította Souvanna Khamphong egyik ágyasát). Egy khmer hercegnőt vett feleségül, majd egy 10000 fős hadsereggel elindult a mai Laosz, Vietnam ésKambodzsa által lefedett terület meghódítására. 1350-51-ben meghódította Nghe Ant és Vinht, a Vörös és a Fekete-foyló völgyét. 1352 és 1354 között Muang Sing, Muang Huom, Xieng Hung, Pak Ou és Pak Bengkerült uralma alá. 1353-ban vívta legfontosabb csatáját nagybátyja ellen, amit megnyert. A meghódított területeken létrehozta a Lan Szang királyságot.
Francia gyarmati uralom alatt
A gyarmatosítás után a franciák az országot ütközőállamként kezelték a francia és a brit érdekszférák között. A főváros nevét Vieng Chan-ról Vientián-ra változtatták. Építkezéseik ellenére az infrastruktúra továbbra is elmaradott volt. Gyakran voltak lázadások az elnyomó hatalommal szemben. A II. világháború alatt a japánok foglalták el, majd kivonulásuk után a hazafiak kikiáltották Laosz függetlenségét. Ám 1946-ban francia csapatok érkeztek, és visszafoglalták az országot, korlátozott autonómiát biztosítva. Az Indokínai Kommunista Párton belül megalakult a Pathet Lao mozgalom, mely Laosz függetlenségéért harcolt. Ezt 1949-ben kiáltottak ki, de csak 1954-ben, a genfi konferencián ismerték el Laoszi Királyság néven.
A független Laoszi Királyság
A függetlenség elnyerése után továbbra is maradtak francia csapatok, de ezután már a Laoszi Királyi Hadsereg támogatására. Őket később amerikai katonák váltották fel, hogy segítsék a a hadsereg harcát a Pathet Lao ellen. A szomszédos Vietnam belső viszonyai hatására Laosz is belesodródott Második Indokínai Háborúba. Polgárháborús állapot alakult ki. Az Észak-Vietnami Hadsereg elfoglalta Laosz keleti részét és jelentős támogatást nyújtott a Pathet Lao-nak. Az USA bombázta az ország területén áthaladó Ho-Chi-Minh Ösvényt és az észak-vietnami bázisokat. 1968-ban az Észak-Vietnami Hadsereg nagy támadást indított a Királyi Hadsereg ellen. Az egyre inkább hátrált, míg végül 1975. december 2-án legyőzték a őket, és foglyul ejtették Savang Vatthana királyt, aki később valószínűleg egy laoszi átnevelő táborban halt meg a királyi család legtöbb tagjával együtt. Haláluk körülményei, a pontos dátum, sőt még az év is ismeretlen (a találgatások 1978 és 1982 közé teszik).
1975-től napjainkig
A hatalomváltás után az ország nevét Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságra változtatták. Vietnammal szerződéseket kötöttek arról, hogy az országban vietnami katonák állomásozhatnak, és tanácsadók is érkeztek. Szintén kommunista szomszédja hatására a 70-es évek végén Laosz megszakította a kereskedelmi kapcsolatokat Kínával. A 80-as években lazult a Vietnammal való kapcsolat, és a kormányzat lépéseket tett az ellenőrzött piacgazdaság felé. Ennek hatására az USA 1995-ben 20 évnyi embargó után kereskedelmi kapcsolatokat létesített az országgal, illetve 1997-ben fölvették az országot az ASEAN-ba. Ezen lépések ellenére szorosak a politikai és gazdasági kapcsolatok Vietnammal.
A hivatalos nyelv, a lao (pasaa Lao) a tai nyelvcsaládba tartozik. Nagyon hasonló az isan nyelvhez, melyet Thaiföld északi részén beszélnek. A lao nyelvűek a lakosság körülbelül 52%-át alkotják, 15% más, a tai-kadai nyelvcsaládhoz tartozó nyelveket beszél, míg a maradék 33% törzsi nyelveken kommunikál. A gyarmati időszakban meghonosodott francia és a vietnami nyelv még ma is fontos, bár elsősorban az idősebbek használják. Az angol egyre nagyobb szerepet kap, főleg az üzlet és a turizmus miatt, de kormányzati szinten is, mivel Laosz tagja az ASEAN-nak, amelynek munkanyelve angol.
A lakosság több mint 60%-nak, főleg az alföldi laosziaknak a théraváda buddhizmus a vallása, mely Buddha legrégebbi tanításain alapszik. A hegyvidéki törzseknél a legáltalánosabb az animizmus. A muzulmán hit elsősorban a mianmari határ közelében terjedt el, de a fővárosban is van néhány hívője. A keresztény vallás néhány kisebb törzsnél ,illetve a a fontosabb városokban van jelen.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
